Változások

Igen, sajnos már megint. Kivételesen szomorú szívvel írok a változásokról. Az élet sajnos nem mindig a mi terveink szerint alakul. Nagy örömmel fogadjuk az újabb és újabb iskolásokat, de sajnos közben elbúcsúztunk a picúrjainktól. Terveim szerint átmenetileg, de jelenleg csak a Bagoly tanoda várja a gyerekeket. Ha lesz igény, természetesen a Tappancs napközi is újra várja a gyerekeket. Alkalmi gyerekfelügyelettel ettől függetlenül bármikor állunk rendelkezésre.


További változás, hogy Évi néni márciustól egy óvodában folytatja munkáját, de ígérete szerint időnként vissza látogat hozzánk, és a tervezett nyári napközis táborban is számíthatunk rá. Sok sikert kívánok az új munkahelyhez és tényleg várunk vissza!


A tanoda munkáját a jövőben ketten is segítik majd. A gyerekek már mindkettőjüket jól ismerik, hiszen többször is besegítettek eddig is a munkába. Egyikük nyugdíjas édesanyám Maja néni, akit a gyerekek egyszerűen Nagyinak szólítanak és főleg a kisebbek zárták a szívükbe, másikuk egyetemista nagy fiam Toma, aki eddig is többször segített a nagyok tanulásában, illetve a tanulás utáni játékok lelkes irányítója és résztvevője.

A változásokkal együtt külsőre is átalakultunk. Az öltözőből eltűnt az ovis méretű öltözőszekrény, új fogasok, pad és polc várja az iskolásokat. Gondolva a jövőre és alkalmi felügyeletet igénybe vevőkre a pelenkázót megtartottuk.

Bemutatkozás - Orsi néni

 Sebesi Orsolya vagyok, a Tappancs Családi Napközi megálmodója és működtetője. 40 éves, 3 fiúgyermek (19, 17, 7 évesek) anyukája és 20 éve boldog feleség vagyok. Családommal 9 éve élünk Gyömrőn.

Mindennapjainkban elengedhetetlen egymás megbecsülése, a kölcsönös őszinteség. Életünkben fontos szerepe van a közös tevékenységeknek, ünnepeknek, családi beszélgetéseknek.

Gyermekeim nevelése során legfontosabbnak tartom a következetességet, a dicséretet és a biztatást, ésszerű határok között a gyerekek szabadságát. Elvem, az ember akkor tanul és ismeri meg a világot, ha minél több mindent kipróbál. Arra biztatom fiaimat, próbáljanak ki minél több féle tevékenységet, sportot, még ha néha kudarcot vallanak is (ez is az élet része sajnos). A mindennapokban, amibe csak lehet, bevonom Őket otthon és a ház körül. Kérdéseiket mindig próbálom a koruknak megfelelően, őszintén megválaszolni. Fiaim nem csak a szülői, de a testvéri segítségre is bátran számíthatnak minden helyzetben. Büszke vagyok rájuk, saját és férjem sikerének tekintem elért eredményeiket, a köztük kialakult szövetséget, ahogy egymást segítik a mindennapokban.

A Tappancs napközi életét is a következetességet betartva, a lehetőségeket kihasználva sok mindent kipróbálva, a szülők – gyerekek - nevelők kölcsönös bizalmára építve képzelem el.